Időutazás az ókori Görögországba
Kr. e. ~460
Leukipposz
Az atomelmélet megalapítója
Kr. e. 460-370
Démokritosz
Az atomelmélet kidolgozója
Kr. e. 341-270
Epikurosz
Az elmélet továbbfejlesztője
Leukipposz és Démokritosz
Az Elmélet Úttörői
Kiindulópont
Azt tanították, hogy a világmindenség két dologból áll: atomokból (görögül: atomosz, jelentése: oszthatatlan) és az űrből (a semmiből), amelyben az atomok mozognak.
Az atomok tulajdonságai
Oszthatatlanok és elpusztíthatatlanok
Az anyag végső, legkisebb építőkövei. Semmi sem tudja őket darabokra törni vagy megsemmisíteni.
Szilárdak és tömörek
Nincs bennük belső üresség. Teljesen telt, kompakt részecskék.
Végtelenül sokfélék
Alakjukban, méretükben és helyzetükben különböznek. Nincsenek minőségi különbségek (pl. szín, íz), ezek csak az érzékelés során jönnek létre.
Örök mozgásban vannak
Az űrben folyamatosan ütköznek, összekapcsolódnak vagy szétválnak. A dolgok keletkezése és pusztulása csupán az atomok átrendeződése.
Látszólag van szín, látszólag van édes, látszólag van keserű. A valóságban azonban csak atomok és űr léteznek.
Epikurosz
Az Elmélet Továbbfejlesztése
Epikurosz átvette és továbbvitte Démokritosz gondolatait, fontos újításokkal gazdagítva az atomelméletet.
Főbb újítások
Az atomok súlya
Bevezette az atomok súlyának fogalmát, ami magyarázatot adott arra, miért mozognak "lefelé" az űrben. Ez egy fontos lépés volt az atomok fizikai tulajdonságainak megértésében.
A véletlen elhajlás (Clinamen)
A legfontosabb újítása a "véletlen elhajlás" (latinul: clinamen) tana volt. Szerint az atomok pályájukon néha véletlenszerűen megváltoztatják irányukat.
Miért volt ez fontos?
- Ütközések lehetővé tétele: Magyarázatot adott arra, hogyan kerülnek kapcsolatba egymással a lefelé eső atomok.
- Bonyolult struktúrák: Lehetővé tette összetett formák és tárgyak kialakulását.
- Szabad akarat: Filozófiai szinten megmagyarázta az emberi döntések szabadságát – nem vagyunk teljesen determinálva.
Hogyan képzelték el az atomokat?
Az ókori atomisták azt hitték, hogy az anyagok tulajdonságai az atomok alakjától függenek. Például a kemény dolgok kampós atomokból állnak, amelyek összekapcsolódnak, míg a simák gömb alakú atomokból.